Virágos könyvjelző a húgomnak

A húgom kért egy könyvjelzőt, én pedig találtam hozzá egy remek mintát... svédül. Én pedig nem tudok svédül. De hála a fotóknak, az arab számoknak, ennek a táblázatnak és tapasztaltabb horgoló barátnő segítségének, sikerült elkészítenem a húgom által választott színekben ezt a könyvjelzőt. Csakhogy van vele egy kis probléma. HATALMAS. Tényleg. Eredetileg sport vastagságú fonalból, 3.0 mm-s tűvel kell csinálni, de én DK fonalat használtam, mert ilyenem van.  Mindenesetre a húgom elégedett, és legalább tudja a könyvjelzőt akkor is használni, ha egy naaaagy-nagy albumot lapozgat.

 

F i b r a N a t u r a   C o t t o n w o o d   :   P i n k ,   B e i g e,   C r e a m   ~   3 . 0   m m

 

Ui.: Elnézést kérek a könyv lelombozó szövegéért, de nem figyeltem, hol nyitom ki a polcról lekapott regényt.

Barna-fehér-kék sál

{Cheval Blanc Official}  N o m a d e   M i x  :  b r u n,  g r e g e,  c r e v e t t e,  e c r u   ~   5.0   mm

Készítettem egy sálat. A minta innen van - köszönöm, Athena! Megtanulhattam vele két - számomra - új öltéstípust is.

Tudom, nem tökéletes, de már vagy tíz éve odavagyok ezekért a színekért. Ráadásul gyors sikerélményt is adott a bulky fonal és 5.0 mm-s tű.

A harmadik babaköszöntő

Az utóbbi időben rengeteg baba született a baráti körömben, úgyhogy márciusban belevághattam újra egy babaköszöntő készítésébe. (Senkit ne tévesszen meg, hogy csak három babaköszöntőt csináltam, több baba is született, de ennyire volt kapacitásom.)

Ennél a darabnál fel volt adva a lecke. Míg az elsőnél olyat csinálhattam, amilyen nekem tetszik, a másodiknál pedig adva volt a népies stílus és színösszeállítás, mivel tudtam, mennyire szeretik a szülők, ennél a harmadiknál úgy kellett fiúnak szóló babaköszöntőt csinálnom, hogy azért ne legyen túl fiús, de persze azért lányos se.

A lelki szemeim előtt megjelent egy sötétebb alapon fehér és valamiféle halvány színű minta. Úgyhogy rendeltem natúr lenvásznat, amelyen jól mutat a fehér, de hogy ne rikító fehér legyen, Barbaral Dove Grey fonalát választottam, amely a krémes-fehér és a világosszürke között váltakozik. Mellé pedig végül a DMC halványzöldes fonalát tettem.

A minta négy részből áll. Mivel a baba francia apai részről, anyai részről pedig félig magyar és félig orosz, ezért két francia minta (bal felső és jobb alsó), egy magyar (balra lenn) és egy orosz (jobb felső) alkotja. Ha járatosak vagytok kézimunkaberkekben, talán kitaláltátok, kinek készült a babaköszöntő... Nem másnak, mint Laura kisfiának. :)

Annyiban különbözik ez a babaköszöntő az előbbiekből, hogy nincs a mintáknak hímzett kerete és valamivel kisebb, mint azok voltak.

Nagyon örülök, hogy ismét találkozhattam a messze élő barátnőmmel személyesen, és átadhattam neki a babaköszöntőt. Örömmel terveztem meg és örömmel készítettem.

Most pedig kíváncsian várom, ki lesz a következő barátnőm, akinek hímezhetek...

Mucha: A toll

Felkerült a falra életem első befejezett előfestett gobelinje.

 

Még talán 2007-ben kezdtem el hímezni. Anyukám rendelt három gobelint, és ezt választottam. Akkor szerettem bele Muchába. Azóta kivarrtam tőle még egy másik képet, egy négyrészes sorozatból az egyiket, de azt akkor szeretném bekeretezni, ha a többi három is kész.

Nem tartott évekig kivarrnom. Igazából egy-két hiányzó rész volt benne, meg a kezénél bontani kellett, mert rossz színnel fejeztem be, ami csak akkor derült ki, amikor egy nagyobb darabot kivarrtam vele.

Ez egy nagyon érdekes gobelin, mert nem nagy lyukú, de nem is tűgobelin, hanem valahol félúton a kettő között. Így még szerintem pont nem elnagyolt, bár kétség kívül nem is olyan szép és aprólékos, mintha tűben varrtam volna.

Születésnapi ajándék és babaköszöntő

Január óta dolgoztam rajta, nem csoda hát, hogy alig vártam, hogy kész legyen és megmutathassam nektek!

 

Nagyon megtetszett annak idején a Palkó-féle négy népi motívumos kép, el is készítettem babaköszöntőnek, itt láthatjátok. Ezt a mintát ez alapján terveztem. (Ezúton is nagyon köszönöm az eredeti mintát!) 

Négy népi motívumot válogattam, aztán az előző babaköszöntő méreteivel megterveztem őket. Nem pont ilyenek, kisebb-nagyobb mértékben módosítottam rajtuk. A bal felső sarok mintája a Tiszavidéki hímzésminták 145-ös, a bal alsó a 190-es ábrája alapján, a jobb alsó a Hertelendyfalvi székely varrottasok 14-es mintája alapján, míg a jobb felső egy szilágysági minta alapján készült, amelyet a qtp.hu-n találtam. A felirat és a hímzett keretek saját kútfőből valóak.

Ugyanúgy Zweigart Floba Finera hímeztem, mint az első babaköszöntőmet. Barbaral Manor Red és Blue Bumblebee fonalait használtam. Két szállal hímeztem kettő fölött. A keretezést nem én csináltam, mert nem értek hozzá, de nem írnám meg, hol készült, mert rá lehetne jönni, merre lakom... :-)

 

Nem tűntem el... :-)

Minden hímzős percemben egy meglepetésen dolgozom, amiről a titoktartás végett még fázisképet sem szeretnék mutatni. Ezért ez a nagy hallgatás a blogon... Viszont nemrég találtam a gépemen egy képet. Nem valami művészi, ugye? A régi albérletünk fapados bútoraival a háttérben egy totálban lefotózott kézimunkám látható. A keresztfiunknak készítettem a keresztelője alkalmából 2013 augusztusában. Ezzel tértem vissza több év kihagyás után a kézimunkázáshoz. Csak a hímzés az én munkám, a Mamám varrta párna formába, és a csipke körülötte bolti. A minta a Modern Keresztöltésből való, a fonal Puppets perlé, amivel jól meg is jártam, mert mosásnál eresztett egy kicsit. No de mindegy, most már nem kong szegény blog a nagy hallgatástól... :-)

Könyvjelző magamnak

Szükségem volt egy könyvjelzőre, és gondoltam, ez jó kis gyors sikerélmény lesz, ráadásul kipróbálhatom azt a Barbaral-fonalat, amelyik a leginkább izgatja a fantáziámat: a Choco-Mint fantázianevűt. Nos, nem lett épp gyors sikerélmény, mert közben még dolgoztam mindenfélén, de tegnap elhatároztam magam és befejeztem. Mert tényleg nagyon kellett már egy könyvjelző.

Nagyon érdekes, hogy ezzel a fajta fonallal nem lehet hűbelebalázs módjára dolgozni, hanem szépen szimmetrikusan kell vele varrni, különben ronda lesz a minta. Láttam már nagyon elrontott hímzéseket színváltós fonallal, úgy gondolom, azon múlt, hogy vagy rossz mintába kezdett vele az illető, vagy pedig nem figyelt a szimmetriára (esetleg mindkettő). Úgy látom, hogy nagy, egybefüggő területeket nem szép ilyennel kihímezni, inkább keskenyebb mintákat.

Azért van, amit én se csináltam a legokosabban: olyan mintát választottam a Tiszavidéki keresztszemes hímzésmintákból, aminek van teteje meg alja, ami könyvjelzőnél nem a legszerencsésebb, de üsse kavics, családban marad. És persze a fonal is nagyon tetszetős!

Egyébként most teljes gőzerővel egy csudálatos meglepetésen dolgozom, ami szerintem annyira szép lesz, hogy lehet, oda sem adom, mert egyszerűen lélegzetelállítóan gyönyörű, és ezzel most nem magamat dicsérem, hanem magyar mintakincsünket és Barbaral fonalait, amelyekkel dolgozom… Na de ez még egy darabig hétpecsétes titok lesz, hiszen ajándékról van szó! Nagyon nehéz, hogy nem mutathatok fázisképet, de ki kell bírnom a Szent Cél érdekében.