2017. augusztus 5., szombat

A Tropicarium lakói

A mai családi program az volt, hogy elmentünk a Tropicariumba. Ennek a szuper helynek a néhány lakóját szeretném megmutatni nektek, akik szívesen álltak modellt a fényképezőgépem lencséje előtt.











Idő kérdése, és kézimunkás bejegyzéssel is jelentkezem majd. Ugyanis annyit panaszkodtam a múltkor arról, hogy nincs időm kézimunkázni, hogy megpróbáltam mégis csak időt szakítani rá és befejeztem egy régóta húzódó kisebb hímzésemet, amelynek a mintáját én terveztem. Már csak a keretezőhöz kell elvinnem, és akkor majd mutatom.

Szép hétvégét nektek! :-)

2017. július 26., szerda

Életjel


Megvan az oka annak, hogy nem jelentkeztem már régóta. Ráadásul duplán is. Velük vagyok itthon. Semmi időt nem hagynak a kézimunkázásra. Én meg nem vagyok az a fajta, aki fennmarad éjjel sokáig, csak hogy a hobbijainak hódoljon. Vagy úgy is mondhatnám, a legfőbb hobbim, amelyet akkor űzök, ha a gyerekek hagynak, az alvás.

Arra gondoltam, hogy a blogot kicsit kibővítem a gyakoribb frissek érdekében, és nem csupán kézimunkablog lesz, hanem mindenfélés. Egy tulipános ládában úgyis sok minden elfér!

2017. február 10., péntek

Szavak SAL


ÖRÖM ... amikor az utolsó mintarészt is befejezed egy közös hímzésben, amelyben úgy lemaradtál, mint a borravaló. :-)

Palkó csodálatos mintájáról van szó, amely már elérhető az oldalán. DMC és Barbaral fonalakat használtam hozzá, és natúr lenvásznat. Az eredménnyel nagyon elégedett vagyok. :-)


2017. január 6., péntek

Ezer éve félkészen heverő könyvjelző - befejezve!


Véronique Enginger Gravures de mode c. kiadványából hímeztem ezt a mintát, aztán körbe akartam horgolni, ami totális kudarcba fulladt. A széle amúgy elkezdett foszlani, ezért rá kellett varrnom egy anyagot, de nem tudok varrni, úgyhogy... ráfogom, hogy shabby chic. :-D


2016. december 30., péntek

Sweetheart Bag


Jane Austen az egyik kedvenc íróm, úgyhogy nem volt kérdés, hogy a Jane Austen Knits magazin vonzó-e a számomra vagy sem. Találtam is benne egy könnyű, de mégis kihívásnak számító mintát, mert a norvég technikát nem próbáltam eddig, hiszen eddig csak patentmintával kötöttem egy sálat.


Szóval elkezdtem kötni, lesz, ami lesz. Magic loop technikával kellett körben kötni. Scheepjes Cotton 8 fonalat vettem hozzá és egy 80 cm-s 2,75 mm-s Knit Pro Zing tűt. A csipkében elcsúsztam, de nem baj, megyünk tovább...


Hű, ez a norvég technika de jó! Beleszerettem. Főleg, miután rájöttem, hogy kell egyszerre tartani a két színt. Bár volt két problémám. Buggyosodott a kötés és a vékony fehér részek alig látszottak. De a google jó barát, úgyhogy mindkettőre találtam megoldást (ld. itt és itt), úgyhogy a kötés második fele már szebb lett.


Végül is sikeresen elkészültem. A nagymamám kibélelte, én pedig belefűztem egy fehér szaténszalagot, amit elraktam, hogy egyszer jó lesz - és tényleg.

2016. december 2., péntek

Első kötésem

Hosszas nyöszmögés után úgy néz ki, hogy megtanultam kötni. Tudtam én, hogy egyszer majd összeáll a kép, mint a horgolásnál, azt is autodidakta módon tanultam meg. Persze rémesen egyenetlen lett szegény kis sál, de kétségkívül kész van. Kötéssel. Wow. 


2016. november 24., csütörtök

Kis terítő ajándékba


Tudom... állandóan ilyen kis csipkebigyókat csinálok, de mit csináljak, ha tetszenek és jól is megy? Ha pedig ajándékról van szó, az ember olyasmit készít, amiről tudja, hogy tetszik a másiknak és nagy valószínűsséggel nem sül fel. :-)

Annyit szerepelt a blogban már, hogy készítettem róla egy portréfotót, mert megérdemli: az én hűséges és varázslatos Honleán fonalam. Buzgón dolgoztunk azon, hogy hozzáfogyjon a modellszakmához.